Hogyan kell jól mesélni?
2011. december 23.
A mindennapi mese fontos, de egyáltalán nem mindegy, hogyan tesszük. Mire érdemes odafigyelni, hogy a kicsi minél jobban beleélhesse magát a mesébe, és megértse mondanivalóját? Vekerdy Tamás pszichológus, a „Mesélj mindennap!” kampány egyik szakértője ad néhány hasznos tanácsot.„Az a fontos, hogy dallamosan, ritmikusan meséljünk, ráérősen, ismétlődő szófordulatokkal, mert ez egyfajta formát, alakot ad a történetnek. A gyermeket külön gesztusként nem kell bevonni, életkorának – vagy pszichés állapotának – megfelelően kell neki mesélni. Kicsi, másfél-kétéves gyereknek a saját napja egy-két fő mozzanatát mondjuk vissza, amire könnyen emlékezhet, a kicsit nagyobbnak ugyanezt úgy adjuk elő, mintha egy kis medveboccsal történt volna. Ezt követően már ne róla szóló állatmesét meséljünk: a négy és fél-ötéves gyerekeknek már jöhet a nagy mese, az igazi, a tündérmese, sokszoros ismétlésben, ahogy ő kéri!”
Vekerdy Tamás szerint fontos, hogy a mese tartalmát, tanulságát semmi esetre se kérdezzük vissza!
„Ezzel megöljük az azonosulás örömét, kiöljük az érdeklődést, elpusztítunk mindent, amit a mese érzelmi hatásával felépített! A tanulságokat nem kell, nem szabad levonni, ha azt akarjuk, hogy az erkölcsi mondanivalója, világképe hosszú távon is hasson.”